1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját.
A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. januárjában ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. A kollégium erdész-vadász tanulói csoportfoglalkozáson emlékeztek meg az ünnepről. Kölcsey több verse mellett Füst Milán A magyarokhoz és Sajó Sándor Magyarnak lenni című költeménye is elhangzott. Végezetül a diákok megtekinthették Kölcsey Ferenc eredeti kézírásának másolatát is.
Az erdész-vadász tanulóknak a technikusi végzettség megszerzése után sem egyszerű a szakmában való elhelyezkedés. A középiskola utáni lehetőségek bemutatására két csoportfoglalkozást is szerveztünk, ahova egykori Hermanos diákokat hívtunk meg.
Először Horváth Anna erdőmérnök-hallgató és Simon Gergő vadgazda-mérnök hallgató adtak tájékoztatást a Soproni Egyetemről. A középiskolások figyelmesen hallgatták a tanácsokat. A következtetés egyértelmű volt: aki négyes matekból, az jelentkezhet az erdőmérnökire, aki gyengébb, az inkább vadgazdának vagy természetvédőnek jelentkezzen.
Az igazságtalan trianoni békediktátum nehezen kiheverhető sokkot okozott a magyar nemzet történelmében. A századik évfordulón megemlékezünk az elcsatolt nemzetrészekről és a világ egész magyarságáról.
A kollégium erdész-vadász csoportja ennek jegyében hívta meg Kovács Jenő útépítő mérnököt egy előadás tartására. A magyar vitézi rend tagja az elcsatolt Moson, Sopron és Vas megyei őrvidéki területeket mutatta be, amelyek ma Ausztria legfiatalabb tartományaként Burgenlandot alkotják. A négy nagy egykori magyar vár (Köpcsény, Léka, Fraknó, Németújvár) mellett a jelentősebb kastélyokról is mutatott diákat. Ezek a várak egykoron azért épültek, hogy a nyugati betörések ellen védjék hazánkat. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy történelmünk ezen ékkövei ma is elérhetők Szombathelyről gépkocsival egy 30-60 perces úttal. Eleinket tiszteljük meg azzal, ha örökségüket tiszteljük, számon tartjuk és látogatjuk.
Tudományosan a klímaváltozásról
A klímahelyzet elemzése politikai tényezővé vált, azonban az oktatásban szeretnénk korrekt, tudományos eredményeken alapuló tudást átadni diákjainknak.
Az Erdészeti Tudományos Intézet konferencia sorozatot szervezett a témával kapcsolatban „A jövőnk múlik rajta” címmel. A harmadik előadás a kámoni arborétumban volt, amelyen iskolánkból két tanár és három tanuló vett részt. A vitaindító előadást dr. Somogyi Zoltán erdőmérnök, az ERTI kutatója tartotta. Az előadó az ENSZ szakértője, tagja volt annak az öt fős szakértői csapatnak, akik Al Gore-ral megosztva nyerték el a béke Nobel díjat 2016-ban. Az előadás borúlátó képet festett a klímahelyzetről. A kutató szerint már húsz évvel lemaradtunk arról, hogy a klímaváltozást megállítsuk. Jelenleg a legfőbb feladatunk, hogy felkészüljünk az alkalmazkodásra a változó környezethez, valamint hozzunk létre egy magyar kutató intézetet, amely előre jelzi a várható kihívásokat. Az ERTI főigazgatója elmondta, hogy jelenleg a természetes felújítású tölgyeseinkben Bulgáriából és Törökországból származó makkot is ültetünk. Az előadás haszna volt az is, hogy diákjainknak személyesen bemutathattuk dr. Borovics Attilát, az ERTI főigazgatóját, prof. Dr. Mátyás Csabát a Magyar Tudományos Akadémia egyetlen erdészeti szakirányú tagját és prof. Dr. Bidló Andrást, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánját.
Iskolánkban több diáknak is van érzéke és tehetsége a természetfotózáshoz. Ezt bizonyítják folyamatosan a „hónap fotója” pályázatra beérkezett munkák.
A Szombathelyi Erdőgazdaság minden évben megrendezi fotópályázatát, ahova hat kategóriába lehet benyújtani pályaműveket. A 2019. évi díjazott fotókból kiállítást rendeztek, amelyet megtekintettünk néhány érdeklődő, tehetséges tanulónkkal. A diákok kellő inspirációt kaptak arra, hogy a jövő évi pályázatra képeket küldjenek.